Vége a demokráciának? Itt a titkos forgatókönyv, amivel Orbánék megbéníthatják az új kormányt vereség esetén
Magyar Péter szerint a Fidesz nem adja át a hatalmat önként, hanem „alkotmányos puccsra” készül. De vajon tényleg létezik a „Költségvetési Atomfegyver”? Mélyelemzésünkben feltárjuk a jogi aknákat, amelyekbe belebukhat a következő miniszterelnök, még mielőtt letenné az esküt.
A TISZA Párt vezetője nemrég súlyos állítást fogalmazott meg: szerinte Orbán Viktor és köre választási vereség esetén sem vonulna ellenzékbe, hanem a kiépített intézményrendszeren keresztül, egyfajta „alkotmányos puccsal” lehetetlenítené el az új kormány működését. Utánajártunk, mennyi ennek a valóságtartalma, és kik azok a bebetonozott tisztségviselők, akiknél ott van a „piros gomb” a parlament feloszlatásához.
Amikor kormányváltásról beszélünk, általában a szavazatokra figyelünk. Pedig a Fidesz 14 év alatt kiépített egy olyan „mélyállamot” (Deep State), amely a szavazófülkéken túl is képes irányítani – vagy blokkolni – az országot. Ha 2026-ban (vagy előbb) a Fidesz elveszíti a többségét, de az ellenzék nem szerez kétharmadot, egy jogi aknamezőn találják magukat.
A „Költségvetési Atomfegyver”: Így buktathatják meg a kormányt lövés nélkül
A legveszélyesebb eszköz nem a rendőrség vagy a katonaság kezében van, hanem három hivatalnoknál. Ők a Költségvetési Tanács (KT) tagjai.
A jelenlegi szabályozás szerint, ha a Parlament március 31-ig nem fogadja el az állami költségvetést, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést és új választásokat írhat ki. A csapda ott rejlik, hogy a Költségvetési Tanácsnak vétójoga van. Ha ők úgy döntenek, hogy az új kormány büdzséje túl kockázatos, nem adják meg a hozzájárulást.
Kik ülnek a tanácsban?
- A KT elnöke (a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre).
- Az MNB elnöke (Matolcsy György utódja, várhatóan Fidesz-lojális személy).
- Az Állami Számvevőszék elnöke (akit a Fidesz-többség választott meg 12 évre).
Gyakorlatilag három Fidesz-közeli hivatalnok bármikor megbuktathat egy demokratikusan megválasztott kormányt pénzügyi indokokra hivatkozva.
A bebetonozott „árnyékkormány”
Nem csak a pénzcsapokat zárhatják el. A közigazgatás kulcspozícióiban olyan emberek ülnek, akiknek a mandátuma 9-12 évre szól, így túlnyúlik a kormányzati ciklusokon. Ez a „State Capture”, azaz a foglyul ejtett állam tipikus esete.
- Polt Péter és az Ügyészség: A vádmonopólium birtokosa nélkül egyetlen korrupciós ügyet sem lehet bíróság elé vinni. Ha ő a helyén marad, a „számonkérés” jogi úton lehetetlenné válik.
- Sulyok Tamás államfő: A köztársasági elnök lassíthatja a törvényalkotást, normakontrollra küldheti az új jogszabályokat az Alkotmánybírósághoz, és hónapokig húzhatja a kormányalakítást.
- Alkotmánybíróság: A testület tagjait a Fidesz jelölte. Ők bármikor megsemmisíthetik az új kormány törvényeit arra hivatkozva, hogy azok ellentétesek az (egyébként Fidesz által írt) Alaptörvénnyel.
Polgárháborús hangulat vagy kényszerű alku?
Ha ez a forgatókönyv megvalósul, Magyarország példátlan válsággal nézne szembe. Két hatalmi központ jönne létre:
- A nép által megválasztott, de eszköztelen kormány.
- És a leváltott, de az intézményeken keresztül uralkodó „mélyállam”.
Ez a helyzet azonnali gazdasági összeomlást (forintzuhanást) és valószínűleg utcai zavargásokat eredményezne. Egy ilyen patthelyzetben az új kormánynak csak két fegyvere marad: a népszavazások ereje (amivel morális nyomást gyakorolhatnak a hivatalnokokra) és az Európai Unió beavatkozása, amely jogállamisági eljárásokkal kényszerítheti ki a demokratikus normákat.
A kérdés már nem csak az, hogy ki nyeri a választást. A kérdés az, hogy a vesztes hajlandó-e engedni, hogy a győztes kormányozzon.
Békés átmenet vagy alkotmányos puccs?
