„Véget vetünk a keleti dörgölőzésnek” – Orbán Anita, a Tisza Párt új külügyi vezetője sokkoló bejelentést tett
Miközben a kampányhajrá a tetőfokára hág, a Tisza Párt végre nyílt lapokkal játszik. Orbán Anita, a párt külügyi vezetője és energetikai nehéztüzére nem kertelt: ha rajtuk múlik, Magyarország geopolitikai térképe 2026-ban teljesen átrajzolódik. De vajon a multinacionális cégek világából érkező szakember a magyar érdekeket vagy a globális tőkét szolgálja majd?
A 2026-os év eleje máris politikai földindulást hozott. Orbán Anita, aki Magyar Péter mellett a Tisza Párt külpolitikai irányvonalának legfőbb építésze lett, olyan kijelentéseket tett a héten, amelyek alapjaiban rengethetik meg a magyar diplomáciát. A „Hatalom, energia és az új orosz imperializmus” című könyv szerzőjeként ismert szakpolitikus nem árul zsákbamacskát: a keleti nyitásnak befellegzett, ha ők kerülnek hatalomra.
Kicsoda Orbán Anita, a Tisza Párt „Vaslady”-je?
Sokan csak most, a választások kapujában ismerik meg a nevét, pedig Orbán Anita nem új szereplő a pályán, csak eddig a háttérben mozgatta a szálakat. Életrajza impozáns, de egyben kérdéseket is felvet a szuverenitás-párti olvasókban:
- Multinacionális háttér: Dolgozott a Vodafone külügyi igazgatójaként, ahol a globális vállalati érdekek képviseletét tanulta ki.
- Amerikai bekötöttség: Az amerikai Tellurian LNG-vállalat alelnökeként közvetlen rálátása és érdekeltsége volt abban, hogy az orosz gázt amerikai cseppfolyósított gázra cseréljék Európában.
- Diplomáciai múlt: Korábban már szolgált utazó nagykövetként az energiabiztonság területén, így a brüsszeli és washingtoni folyosókon otthonosabban mozog, mint a pesti körúton.
„Paks 2 szerződéseit azonnal felülvizsgáljuk” – A terv
A Tisza Párt külügyi vezetője a legfrissebb, 2026. januári sajtótájékoztatóján egyértelművé tette: a kormányváltás nem csak személycseréket, hanem teljes stratégiai hátraarcot jelentene.
„Amint kormányra kerülünk, az első dolgunk lesz felülvizsgálni és szükség esetén felmondani minden olyan titkos paktumot, amely Oroszországhoz láncolja a magyar energiaellátást. Véget vetünk a keleti dörgölőzésnek. A jövőnk nem a Gazprom, hanem a diverzifikált, nyugati energiaellátás és az európai integráció mélyítése” – jelentette ki határozottan Orbán Anita.
Ez a mondat sokaknál kiverte a biztosítékot. Míg a Tisza Párt hívei a „szabadság visszanyerését” látják a tervben, addig a kritikusok szerint ez nem más, mint az olcsó energia feladása és az ország kiszolgáltatása a nyugati piaci áraknak.
Miért veszélyes vagy éppen szükséges ez a fordulat 2026-ban?
A 2026-os választások tétje most már nemcsak belpolitikai, hanem kőkemény gazdasági kérdés is. Orbán Anita személye garancia arra, hogy a Tisza Párt nem fog finomkodni Brüsszellel és Washingtonnal – de ezúttal a simulékonyság irányába.
A szakértő tervei között szerepel:
- Leválás az orosz gázról: Ami rövid távon drasztikus rezsiemelkedést kockáztathat, cserébe az „energiafüggetlenségért”.
- Szorosabb NATO együttműködés: A külügyi vezető szerint Magyarország biztonságát csak a nyugati katonai szövetség feltétlen lojalitása garantálhatja.
- Uniós források felszabadítása: Bármi áron, akár nemzeti hatáskörök átadásával is, hogy a gazdaság levegőhöz jusson.
Összegzés: Profi szakértő vagy külföldi ügynök?
A választóknak el kell dönteniük: egy keménykezű, a globális elit nyelvét beszélő, nyugatos külügyi vezetőt akarnak látni a minisztérium élén, aki radikálisan szakít az elmúlt 14 évvel, vagy kockázatosnak tartják a Tisza Párt éles irányváltását.
Egy biztos: Orbán Anitával a fedélzeten a Tisza Párt nem a kompromisszumok embereit küldi a frontvonalba. 2026 januárjában a kérdés már csak az: bírja-e majd a magyar lakosság pénztárcája ezt a „szabadságharcot”?
9
