Lázár, a vécékefe és a „belső tartalék”: Amikor a miniszter úrnak büdös a munka, de a szájából ömlik a szar
Van az a pillanat, amikor a politikai őszinteség átcsap szociális érzéketlenségbe, és van Lázár János, aki csütörtökön Balatonalmádiban nem csak átlépte ezt a határt, de páros lábbal bele is szállt. A miniszter szerint, ha nem akarunk migránsokat, akkor a magyar cigányságnak kell megfognia a vécékefét az InterCityken. A reakciók? Még a Fidesz-kedvenc zenészek is hátat fordítottak.
Lázár János sosem a finomkodásáról volt híres, de a 2026-os évet egy olyan „őszödi beszéddel” indította a romák felé, amitől még a saját tábora is levegő után kapkodott. A képlet nála egyszerű: munkaerőhiány van. Migránst nem engedünk be. Ergo: marad a „belső tartalék”. És hogy ki ez a tartalék a miniszter fejében? Nem a funkciótlan államtitkárok, hanem a cigányság.
A mondat, ami „szart” kavart
A miniszter szó szerint arról értekezett, hogy a „legalja” munkákat – konkrétan nevesítve a vasúti kocsik vécéinek takarítását – a cigányságnak kell elvégeznie.
„Ha tiszta WC-t akarsz az InterCityn, akkor takarítani kell. És ha nem akarsz migránst, aki takarítsa, akkor a cigány honfitársainkat kell rávenni, hogy dolgozzanak” – hangzott az ige.
Ez a mondat nemcsak azért sértő, mert kasztrendszerbe sorolja a magyar állampolgárokat. Azért vérlázító, mert Lázár János, aki kastélyok felújítását menedzseli milliárdokból, kijelöli egy teljes népcsoport helyét a társadalmi tápláléklánc alján: a vécékagyló mellett.
Kis Grófo és a Bulibáró lázadása
Ami ezután történt, arra talán még a Karmelitában sem számítottak. A Fidesz-rendezvények rendszeres vendége, a kormánypárttal eddig látványosan szimpatizáló Kis Grófo nyilvánosan állt bele a miniszterbe.
A zenész kijelentette: a romák nem „problémát”, hanem erőforrást jelentenek, és visszautasította a megalázó hangnemet. Ha már a „Bulibáró” is a homlokát ráncolja, ott nagy a baj. De nem ő volt az egyetlen:
- Orsós János aktivista nem finomkodott: „Fogjon meg egy vécékefét, és takarítsa el magát” – üzente Lázárnak.
- Gáspár Sándor pedagógus nyílt levélben oktatta ki a minisztert arról, hogy mi a különbség a gazdagság és az államférfiúi nagyság között. (Spoiler: Lázárnak az utóbbi hiányzik).
Politikát csinált a vécéből
Természetesen az ellenzék sem hagyta ki a ziccert. Magyar Péter és a Tisza Párt azonnal lemondásra szólította fel Lázárt, rasszistának és „nácinak” bélyegezve a kijelentést. A Tisza Párt narratívája betalált: a kormány nem partnernek tekinti a romákat, hanem olcsó, rendelkezésre álló „biodíszletnek” a kellemetlen munkákhoz.
Lázár először a szokásos „csipkejózsikázással” próbált védekezni, mondván, ő csak kimondja az igazságot, amit a „libsi jóemberek” nem mernek. De ez a „macsó” póz most kevés volt.
A kényszeredett bocsánatkérés
Szombatra valószínűleg megérkeztek a belső közvélemény-kutatások számai a Fidesz központba, mert Lázár János stílust váltott. Kaposváron, szokatlanul visszafogottan, elnézést kért:
„Bocsánat érte, valóban sajnálom.”
Török Gábor politikai elemző szerint ez a gyors hátraarc jelzi: a Fidesz érzi, hogy ez a mondat nemcsak a budapesti értelmiségnél, hanem a vidéki bázisuknál – köztük sok roma szavazónál – is kiverte a biztosítékot.
A Pesti Harsona véleménye: Lázár János bocsánatot kért, az ügyet lezártnak tekinti. De a mondat elhangzott. És pontosan megmutatta, mit gondol a hatalom a társadalmi mobilitásról 2026-ban Magyarországon: egyeseknek a kastély, másoknak a kefe jut.
Neked mi a véleményed? Valós problémáról beszélt Lázár rossz stílusban, vagy ez nettó rasszizmus? Írd meg kommentben!
